Újra égig érnek a fák! :D

"Az ember keményebb, mint a vas, erősebb, mint a kő, mégis törékenyebb, mint egy szál rózsa."


Fájó szívemben egy pillanat,
Mely mindörökké megmarad...

Tudod,
hogy mind meghal az ember.
Ki kell bírni, ha szeretünk, ha nem.
Van, ami megtörténik egyszer,
van, ami sohasem.

Már belefáradtam. Annyi mindent megpróbáltam. De te még így se nézel rám. Pedig tudhatnád, hogy ez mind neked szól. Igen, neked. Mert hiányzol. S mert szeretlek. De szívem legmélyebb zugába zárom. Minden irántad érzett érzelmet. Hogy többé ne érdekeljen, ha szomorú vagy, ha bánatos. S ha majd megkérdezed; Miért? Egyszerű a felelet; Mert téged sem érdekelt, miattad voltam szomorú. De neked csak Ő számított. Hát eredj csak hozzá, engem már nem érdekel. Nekem is itt vannak. Ők. Akik megértenek. És nem kell hozzá gombokat, billentyűket lenyomnom. Itt vannak közel. Alig egy utca, pár lépés. Tudom, ha késő éjjel, vagy kora reggel felhívnám őket, az lenne az első: "Mi a baj? Mond el nyugodtan." Kapásból tudok két ilyen személyt. Nem nevetnének ki, komolyak lennének. És megpróbálnának felvidítani. Mert TE nem tetted.
Még emlékszem, hogy azt hittem, minden ki ellenem van. Tévedtem. Én voltam mindenki ellen. Aki közeledni próbált felém, elüldöztem. De tudom, tévesen tettem. Mert ŐK az igaz barátok. Nem az, akinek elmondom, mi a baj, s rá két percre már vidáman csicsereg.
Még él bennem az emlék, mikor vitatkoztunk, hogy te megmondtad, hogy ez lesz. De tudhatnád, hogy én nem a te utadat fogom járni,nem a te példádat fogom követni, hanem a sajátom. Mert én én vagyok, te meg te. Neked ott van Ő. Más nem is kell. Míg nekem?
Nekem itt van egy rakás. Egy rakás ember, akit csak úgy hívok: BARÁT. (:

Köszönöm, hogy vagytok nekem:

Niki, Lili, Gréta, Gergő. Ti vagytok a barátaim. Mert veletek tudok beszélni, elvagyok veletek. S mert megértetek. <3

Niki, te mindig felvidítasz a hülyeségeiddel. És annyira sokszor vagy hozzám kedves. Annyi mindenről lehet veled beszélni.Olyan vagy nekem, mint egy testvér. <3

Lili, olyan nekem ő is, mint egy testvér. Megvagyunk egymás mellett, tudunk értelmes ember módjára beszélgetni, ha kell, felvidít. <3

Gréta, rokonok vagyunk, unokatestvérek. Megértjük egymás gondjait. És nem fecsegjük ki. Lehet veled beszélni, hülyülni. <3

Gergő, fiú létedre elég jól megérted a gondjaimat. És veled is lehet beszélgetni, hülyülni. <3

     Egyszer talán majd rájössz, hogy ezek a sorok neked íródtak. Csak egy a bibi. Akkor már késő. Leáldozott a napod. Akkor már, ha rád gondolok, semmit sem érzek majd. Ha elérsz szívemig, csak hideg, komor, fagyos tél vár. Semmi más.

Úgy érzem, túl vagyok rajtad. A te szinteden. És az alá még egyszer nem akarok süllyedni. Nem éri meg nekem. Nem fogom 

elrontani azt, amit az után építettem, hogy összevesztem Everrel. 

Nem fogom elveszteni a barátaimat egyért. Érted.

Már nem várom azt az embert, aki megért. Mert itt van.
Itt vannak körülöttem. (: 

Kiabálnék, hallja meg a világ! Nekem újra égig érnek a fák!